Vlagyimir Volkov

Hatszögszabály

"Négyzetszabály" a hexasakkban

 Ebben a cikkben azokról az esetekről lesz szó, amikor a
gyalog s király segítsége nélkül szeretne vezérré átalakulni.
Az ellenfél királya igyekszik elkapni őt. Ki nyer ebben 
a versenyben.
 A hagyományos sakkban létezik az úgynevezett "négyzetszabály",
melynek segítségével pillanatok alatt meg lehet állapítani. 
milyen lesz a végeredmény. Igy szól a szabály: "Ha a rosszabbul 
álló fél királya a gyalog négyzetében található, vagy lépésre 
következve belép ebbe a négyzetbe, akkor a gyalogot fel lehet 
tartóztatni" 
 De létezik-e hasonló törvényszerűség a hexasakkban is?
E sorok szerzője nem talált az irodalomban erről leírást, ezért
önálló elemzéseket végzett. Íme, milyen érdekes eredményeket 
sikerült kapnia. 
A hexatábla geometriája olyan, hogy a zóna, amelyben a gyalog 
utolérhető az ellenfél királya számára (a hagyományos sakkban 
használt "négyzet" elnevezést feltételesen megőrizzük) formáját 
tekintve egy, széleivel a táblára helyezett hatszög részének 
tekinthető. Minél távolabb van a gyalog az átváltozási mezőtől, 
annál nagyobb ez a hatszög.
 A "négyzetet" az alábbi módon lehet felépíteni. Átló húzunk az 
átváltozási mezőből a gyalog irányában addig a vonalig, amelyen 
áll a gyalog. ez a mező (nevezzük sarokmezőnek) lesz a "négyzet" 
sarka. Belőle az átló mindkét oldalán húzzuk meg a "négyzet" 
határait. A gyalog mögötti oldalra eső határvonal - a "vízszintes"
átlóhoz viszonyítva tompa szögben, felfelé a tábla széléig vezető 
átló. Ha az oldalsó határvonal nem ér el a tábla széléig és metszi 
az átváltozási mező szintjét (felső "vízszintes" átlót), akkor 
ebből a felső sarokpontból (a "négyzet" második sarokpontjából) a
határvonal átmegy a szomszédos átlóra, mintegy bekerítve a 
gyalogot. Hasonló módon kerülnek meghatározásra a gyalog másik 
oldalán levő határvonalak, ha azok nem mennek túl a tábla szélé.
Ne felejtsük el: alapállásban a gyalog kettőt is léphet előre, 
ezért a "négyzetet" a gyalog előtti mezőtől kell kezdeni.
 Az elmondottakat a b4 gyalog "négyzetének" felépítésével 
illusztráljuk (lásd az ábrát.) 
Az első sarok mező az e4 mező lesz, amely a b7-g1 átló és az a4-i1 vonal metszéspontján fekszik. A "négyzet" gyalog mögötti határvonalát az a2-e4 átló szakasza alkotja. Az oldalsó határvonal az e4 mezőtől a h8 mezőig terjedő átlórész. A h8 mező lesz a "négyzet" második sarokmezeje, mivel eléri az átváltozás szintjét (a b7-k7 felső "vízszintes" átlón fekszik). innen tompaszögű fordulat következik és az oldalhatár az átlón folytatódik a tábla széléig (h8-g10 szakasz). A "négyzet" határa a gyalogtól balra eső részen a táblán kívülre kerül. Hasonló módon meg lehet határozni a k5 sötét gyalog "négyzetét" is. A b1-f9-k7 egyenesek határolják. Nem nehéz észrevenni, hogy a "négyzet" határai átlókon haladnak, miközben a színük megfelel az átváltozási mező színének. Mindegyik határvonalon fekvő mező olyan távol van az átváltozási mezőtől, mint ahány lépésre van a gyalog az átváltozástól. Ebből következik, hogy a gyalog utáni sikeres hajtóvadászathoz a királynak el kell foglalnia a határmezők egyikét. Még néhány érdekes tény a hexatábla geometriájának területéről. A gyalog "négyzetén" kívül levő ellenséges király mintha "lesen" állna. Ha egyenlő távolságra mozgatjuk a gyalogokat az átváltozási mezőtől, a legnagyobb "les-terület" az "a", "f" és "l" gyalogoknál lesz, a legkisebb a "c", "d", "h" és "i" gyalogoknál. Ezek a területek a fent említett gyalogcsoportoknál, valamint a "b", "e", "g" és "k" gyalogoknál azonos formájúak és azonos számú mezőből állnak, de egymással szembe vannak fordítva. E terület további geometriai kutatásait felkínáljuk az érdeklődő olvasóknak. A gyakorlati játék kedvelőinek viszont egy, a szerző által, a tárgyalt témához készített tanulmányt ajánlunk (lásd az ábrát). A sarokba szorított világos király reménytelenül lemaradt az ellenfél gyalogjától, ugyanakkor sötét kollégája készen áll elpusztítani a világos gyalogot. Azonban világos indul és ... döntetlent ér el! Kalinyin, 1988.04.02. Vlagyimir Volkov Volkov cikke több, mint két éve jelent meg a kalinyini "Szmenában", de témája most is időszerű. A hazai hexasajtóban eddig nagyon kevés elméleti cikk jelent meg, végjátékról pedig talán még egy sem. A cikkhez egy megjegyzést fűznék: hexában logikusabb lenne a "hatszög szabály" elnevezést használni. Mi erről az olvasók véleménye? Várom a véleményüket a tanulmány megoldásával együtt! (szerkesztő) Mád, 1990.10.10. Hexasakk Híradó Rudolf lászló
1.Ke10 k4 2.Kd8 és bemegy a világos gyalog is! ... Kd7 2.Kf9 és utoléri a sötét gyalogot!







Az oldalt készítette: © BoSa Utolsó módosítás:2003.05.08.